Irgalmas Jézus Katolikus Plébánia – Vecsés

Szeretettel köszöntjük!

plébániatemplomunk  –  kápolnánk


Templomfelújításunkról (2014) itt olvashat…

Erzsébet téri plébániatemplomunk történetéből

55 éves ünneplésünk

Megünnepeltük templomunk felszentelésének 55. évfordulóját (napra pontosan!). Több dologgal is gazdagodtunk: templomunk falán elhelyeztünk egy emléktáblát, melynek szövegét a tegnapi „hírlevél-különszám” tartalmazza (akinek nem jutott, az megtalálja itt, és a hírlevelek között is). Gál István tanár úr  előadásában a legfontosabb dolgokat emelte ki, majd bemutatta a templomunk és egyházközségünkről írt könyvét és egy díszpéldányt nagy (A3) méretben nekünk ajándékozott, melyet ezentúl meg is tekinthet bárki. Anyagi okok miatt utólag tudjuk a könyvet kinyomtatni nagyjából annyi példányban, amennyit a kedves hívek rendelnek. A szerző újabb információja alapján ez kb. 1500-2000 Ft lesz. Várjuk tehát a rendeléseket. Olyan jó lenne, ha minél több család, különösen, akik itt laknak, az itteni történelmet jól megismernék. Ezen felül szívhez szóló kis történetek is vannak benne és nemcsak a templomunk építésével kapcsolatban. Ünneplésünk második felében sok szép verssel gazdagodott a lelkünk Gál István és testvére Gizella előadásában.

De már az 1940-es években, ahogy a területet egyre jobban beépítették, önálló lelkészséggé fejlődött Palla Béla plébános vezetésével. Az Andrássy-telepi római katolikus plébánia, amelyhez a Halmi telep is tartozik, városunk harmadik és egyben legfiatalabb plébániája.Vecsés első okleveles említése 1318-ban történt. A XIV-XV. században a térség már sűrű faluhálózattal rendelkezett, templomos helyként is említették az oklevelek. A  várost  1786-ban alapította újra Grassalkovich Antal azzal, hogy letelepített itt 50 családot. Városunk fejlődésében fontos állomás volt, hogy a vasút nyugati oldalán az Andrássy-telepen egy új iskolát alapított egyházunk, és 1928-tól az elkészült  Andrássy-telepi iskolában – ahol az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend nővérei tanítottak – két összenyitható teremben minden vasár- és ünnepnap volt szentmise. A lelkészek a felsőtelepi plébániáról jártak át misézni 1948-ig. A templom történetének rövid összefoglalása 

1938-ban kezdődött a templomépítés tervezése, többszázezer tégla összegyűjtése. Az építéshez vásárolt és gyűjtögetett téglákat sajnos a szükség miatt széthordták az árvízkárosultak házainak újraépítésére /1941/, majd újra gyűjtöttek téglákat, ezeket pedig a II. világháború katonái bunkerek építésére ismét elhordták.

A templomépítéshez szükséges 332 nöl területű telket 1948. december 15-én a  Monori Járás Főjegyzője az Andrássy-telepi Római Katolikus Egyházközségnek tulajdonul átengedte (6969/1948. Martinovics tér 413.hrsz. alatti közterületen).

A harmadik „nekirugaszkodás” 1949-ben volt, amikor akkori plébánosunk, Kovács Alajos megkapta a budai  Sas-hegyen  lebombázott  Notre Dame de Sion Nővérek zárdájának, kápolnájának és iskolájának építési romjait. 1949. januárjától  naponta 20-30 fő,  Andrássy- telepi hívő heteken át bejárt a Sas-hegyre a romokat bontani, tisztítani, összerakni, elszállítani. A nővérektől kapott tégla, vasgerenda, ablak-keretek, mozaiklapok, középnagyságú harang, márványoltár és legnagyobb értékként egy 11 mázsás carrarai márványból készült fehér Madonna szobor lett beépítve épülő templomunkba. Elődeink 1949.nyarán a templom alapját és tartófalainak már több mint a felét megépíttették, de sajnos az akkori anyagi és politikai tényezők miatt az építkezés 1957. május 30-ig leállt.

1951. április 16-án az Andrássy-telepi Lelkészséget önálló plébániai rangra emelte a Péteri József váci püspök.

1957-ben Bognár Ferenc plébánosunk szervezésével – megküzdve az akkori „erőszakszervekkel”: Állami Egyházügyi Hivatal, Községi Tanács, Járási Tanács, Fővárosi Tanács, Művelődési Minisztérium) – a váci egyházmegye segítségével, sikerült az engedélyeket beszerezni. Aki ismeri az akkori magyarországi körülményeket, biztos lehet benne, hogy híveink az egyház iránti szeretetből sziklakemény imahátterüket és saját munkájukat is odaajándékozták a templomépítéséhez az akkori híveink. Az engedélyezések után azonnal elkezdődött a munka.

Ami még szükséges volt, azt „összekoldulta” Ferenc atya: gyűjtésekből, adományokból immár felépülhetett a templomunk.

Adományozóink:
– magánszemélyek,
– szomszédos és az ország távolabbi plébániáitól kapott kölcsönök, és adományok (több mint 20 plébánia),
– Meyerink család (Hollandia),
– egyházi kórusok és zenekarok műsorainak bevételei,
– Actio Catholica Igazgatósága,
– Ecclesia Szövetkezet,
– iparosok és híveink ingyenes munkájukkal segítették folyamatosan az építkezést.

Templomunkat 1958. dec.14-én szentelte fel Csík József hatvani prépost-plébános (a betegeskedő püspök úr megbízásából).

Templomunk Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és oltalmára épült (Ez a titilusa).

Hossza: 31 m,  szélessége : 17,5 m. Stílusa vegyes: modern és gótikus.

A szentélyben van elhelyezve a 3 méter magas fehérmárvány Szűz Mária szobor. A harangok 1963-ben lettek a toronyba elhelyezve. A templom orgonája 1969-ben készült el. A templom keresztje is 1963-ban lett felépítve, gömbjében helyezték el a templom építésének történetét, az adományozók és a templomért dolgozók neveit.

A jobboldali Irgalmas Jézus mellékoltár 1999-ben, a baloldali Szent Hedvig mellékoltár 2000-ben épült lengyel testvéreink támogatásával. (Jozefowicz  Mátyás plébániai kormányzó vezetésével).

Istent dicsérjük templomunkért és mondunk köszönetet az áldozatos és segítő embereknek!

Gáspár Csaba, világi elnök

 

Szent Erzsébet kápolnánk történetéből

A Halmi telepen élő katolikus testvérek a 40-es évek végén egy kis kápolna építésébe kezdtek. Az akkori szegénységben építőanyagot nem lehetett beszerezni, de a Notre Dame de Sion Nővérek nekünk ajándékozták a II. világháborúban lebombázott Sas hegyi iskolájuk, zárdájuk és kápolnájuk romjait. Társadalmi munkával a romok szétbontásából kiválogatott építési anyagokat megpucolva lovas és kézikocsikon szállították Vecsésre. Kovács Alajos plébános irányításával épült a kápolna, az építkezés alatt pedig annak udvarán tartották  a  vasárnapi szentmiséket.

1950.  Szent Erzsébet napján, Fehér János prelátus úr, (az egykori Ó Plébánia plébánosa) szentelte fel a Szent Erzsébet kápolnát, amely 45  m2 alapterületű. Természetesen minden vasárnap szentmisét mutattak be.

Az Andrássy-telepen ekkor a jelenlegi plébánia-épület két összenyitott szobájában miséztek 1958-ig. A 60-as évek végén a tiszai árvíz és a TSZ-ek alapításának erőltetése  miatt igen sok Szabolcs megyei római és görög katolikus hívő telepedett le Vecsésen. (Mai napig minden hónap utolsó vasárnapján görög katolikus szertartású szentmisét is tartunk.) Többször előfordult, hogy a kápolnába nem fértek be a hívek, illetve túlzsúfoltság miatt többen rosszul lettek.

Városunk létszáma akkoriban a Halmi telepen fejlődött a leggyorsabban. Egyházközségünk Képviselő Testülete, az itt élők színvonalasabb lelki gondozásának biztosítása érdekében 1999. és 2000. évben  58  m2,hozzá építésével bővítette a kápolnát.

A költségeket püspöki és önkéntes adományokból, a temető melletti telkek eladásából fedeztük, és 2001. májusára sikerült befejezni az építkezést. 2001. május  5-én dr. Keszthelyi Ferenc püspök úr áldotta meg a megnagyobbított kis templomot. Az építkezést pedig a Közterép Kft. végezte. A kertben Polyák Mihály faszobrász gyönyörű fakeresztje áll, amely Nagy István Elek és családja ajándéka.

Elődeink a kápolna építésének kezdetekor, Isten segítségében bízva, a vallási elnyomás ellenére, szilárd hittel, önfeláldozással fogtak össze.  A bővítési munkákat mi már békésebb körülmények között, bízva a következő nemzedékek vallási igényeiben, Isten segítségével és dicsőségére, embertársaink javára végeztük.

Imádkozó hálával emlékezünk elődeink példamutató cselekedeteire!

Gáspár Csaba, világi elnök

Vélemény, hozzászólás?